Brazil Jiu-jitsu

A brazil jiu-jitsu harcművészet és küzdősport egyaránt, mely a birkózásra és különösen a földharcra fókuszál. Ezen irányzat az egyik származéka a 20. sz. elején kialakult Kodókan dzsúdónak, amely önmagában véve is egy mostanában fejlesztett rendszer (alapítva 1882) és maga is összetett japán dzsúdzsucu iskolákon alapszik. Mint a dzsúdó, azt az elvet követi, hogy a kisebb és gyengébb személy sikeresen megvédheti magát a nagyobb, erősebb támadóval szemben, úgy, hogy ízületfeszítéseket (rögzítéseket) valamint fojtásokat alkalmaz rajta. A bjj-t lehet önvédelem, sportbirkózás (gi, no gi) és MMA céljából gyakorolni. A sparring (szperring) és valós gyakorlatozás, kiképzés nagyon fontos szerepet játszik a kiváló teljesítményben a versenyen, és az „éles” helyzetben való helytállásban.

A bjj-ban nagy hangsúlyt kap a földharc és a befejező fogások, amikbe beletartoznak az ízületfeszítések és a fojtások. Ezek megtalálhatóak még sok más sportágban is: olyanokban is, ahol hangsúlyos a földharc és olyanokban is, ahol nem. Az elv a következő: egy nagyobb, erősebb ellenfél legtöbb előnye abból származik, hogy az messzebbre „elér” és erősebbek az ütései, ám mindezek hatástalanok a talajon való birkózáskor.

Az, hogy a sport bjj a földön való befejezésre úgy összpontosít, hogy az edzés alatt nem használja a ütéseket oda vezetett, hogy az ezt gyakorlók teljes sebességgel és erővel gyakorolhatnak, megközelítve azt az erőbedobást, amit igazi versenyen használnak. Az edzés módszerek közé tartoznak:

  • a technikai gyakorlatok, amelyek esetében a technikákat egy nem ellenálló ellenfélen gyakorolják be.
  • elszigetelt barátságos gyakorló mérkőzés, amelynek keretében csak egy bizonyos technika, vagy technikák sorozata használható az ellenfél teljes ellenállásával szemben (Paszoparó)
  • és a teljes gyakorló küzdelem, ahol mindkét szembenálló fél megpróbálja befejezni az ellenfelét, bármilyen szabályos technika használatával. (Luta, fight)

Minden érdeklődőt várunk szeretettel edzéseinken!